MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Pannonhalmi Főapátsági Múzeum Iparművészeti bútor gyűjtemény Iparművészeti gyűjtemény Ereklye gyűjtemény [PFM.IM.47.2]
Ereklyetartó házioltár (Pannonhalmi Főapátsági Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Pannonhalmi Főapátsági Múzeum / Áment Gellért (CC BY-NC-SA)
9 / 20 Előző<- Következő->

Ereklyetartó házioltár

Kapcsolat Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Ébenfa architektúra, tört félköríves oromzatába illesztve volutás keretelésű, tympanonos koronázó résszel, virágos, leveles, zománcozott arany veretekkel. A heliotrop, illetve jáspis oszlopos előreugró középrészben, félköríves fülkében és a predella három négyszög alakú fülkéjében női szentek ereklyéi vörös selyem alapra gyöngydíszítéssel felvarrva. A szélső mezők párkányokkal tagolt három szintjén és az oromzaton kalcedon és achát oszlopok hordozta fülkékben ronde bosse zománcos arany figurák. A középső fülkében férfi szentek ereklyéi, körülötte a tizenkét apostol ronde bosse zománcos figurája. Jobbról lefelé haladva: az idősebb Jakab és Szent Pál, Mátyás(?) és Péter, Tamás és Fülöp, Bertalan(?) és András, Júdás Tádé és Simon, János és Máté. Az oromzat kettős fülkéjében a holdsarlón álló, koronás Szűz, mint a Mennyek királynője, mellette a keresztes glóbuszt tartó, Megváltó győzedelmes alakja. Több szentnek illetve apostolnak ma már hiányzik az attribútuma, a zománc néhány helyen kopott. Egykor lapított
pogácsa alakú lábakon, ma 18. századi ébenfa-furnérozású lábazaton áll. Az oszták illetve a stájer pólyás címert a 17. század első tizedétől használták a német-római császárok. A magyar pólyák és a cseh oroszlánok azonban fordított helyzetben szerepelnek még a cseh veretű érméken is. Így például Mátyás 1613-as cseh veretű tallérján, II. Ferdinánd tallérjain, 1621-ig. A címerek alapján osztrák Habsburg udvari megrendelésre, ajándékozásra készülhetett a két oltár, melyek valószínűleg azonosak a bécsi császári kincstár egyházi tárgyainak 1758-as inventáriumában az első szekrény 11. és 12-es tételeként szereplő két ébenfa
oltárral.

1775-ben Somogyi Dániel (1720-1801) főapátsága idején Mária Terézia személyes ajándékaival tisztelte meg Pannonhalmát, melynek során a 17. század első feléből származó, két, ereklyés házi oltárkát ajándékozott az apátságnak a bécsi császári kincstárból. Az egyik férfiszentek ereklyéit rejti magában, s a 12 apostol zománcozott, aranyozott szobra díszíti; a másikon, mely ugyancsak ereklyéket tartalmaz, 12 női szent szobrocskája látható. A szentek ereklyéit vörös selyemalapra gyöngydíszítéssel varrták fel. Az ébenfa oltárszekrénykéket féldrágakő oszlopok díszítik. A II. József-féle 1786-os rendfeloszlatással Pannonhalma barokk kori műkincseinek legnagyobb része elveszett. Részben Budára szállították központi raktárba (ahol gyújtogatás következtében minden elégett), részben elárverezték. A két ereklyetartó oltárkát Somogyi Dániel főapát családja mentette meg és juttatta vissza a szerzetnek. (Sz.R.)

Anyag/ Technika

ébenfa, arany keretekkel, zománcdíszítéssel

Méretek

M: 62 cm; SZ: 28 cm

A következő válogatás része

Szakirodalom

  • Hapák József - Sólymos Szilveszter (2000): Pannonhalma. Magyar Könyvklub - Pannonhalmi Főapátság
  • Kolba Judit - Hapák József (2008): Ecclesiastical treasures in Hungary. Kossuth kiadó
  • Takács Imre (1996): Mons Sacer 996-1996. Pannonhalmi Főapátság
Pannonhalmi Főapátsági Múzeum

Tárgy itt található: Pannonhalmi Főapátsági Múzeum

Egy kolostor önmagában nem kívánja meg a művészeti alkotások jelenlétét és gyűjtését. Mégis, egyrészt az istentisztelet igényel bizonyos szintű...

Kapcsolatfelvétel

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.