Tárgy

hivatására, de a háború utáni helyzet, megakadályozta tervei megvalósításában. Művészi ambícióit teljességgel a későbbiekben Svédországban bontakoztatta ki. Kezdetben csak ón- és ólommázas edényeket készített, mint más kerámikus társai Svédországban és másutt Európában. A kerámia iránti érdeklődés nemcsak nálunk nőtt az utóbbi két évtizedben, hanem egész Európában, így Svédországban is. Alig van még egy ilyen iparművészeti szakág, mely annyi művészi műfaj lehetőségeit rejti magában, mint a kerámia. Kraitz sem maradt meg a hagyományos kerámia keretei között, kereste, kutatta az önkifejezés és az anyag nyújtotta lehetőségek művészi és technikai megvalósulásának módjait. Múzeumok, reprodukciók tanulmányozásából döbbent rá a kínai mázakban rejlő, mindeddig csak alig kihasznált lehetőségekre. A múzeumok kínai edényeinek tanulmányozása azonban önmagában nem volt elegendő, hiszen ezek sajátosságaival, előállításuk mikéntjével nem, vagy alig foglalkozott az európai kerámia-technika. A kínai kerámiának, illetve porcelánnak több korszaka ismert és különül el egymástól. Kraitzot közülük főleg a Sung-kori kőedények mázai érdekelték. Miként a kínai porcelán, úgy a kőedény előállítása is titokban maradt az európaiak előtt. (Részlet az Előszóból)