"Uralkodónak vagy monarchának nevezzük a monarchikus államformájú államok vagy országok vezetőjét, államfőjét, függetlenül attól, hogy tisztségét örökléssel, beházasodással, vagy országgyűlés által megválasztva nyeri el, és függetlenül ...
[Tovább olvasom]
attól is, hogy nemesi származású-e. Az uralkodói cím birtokosa egyaránt lehet szuverén vagy nem szuverén államnak a feje.
↑ Magyar Értelmező Kéziszótár szerint egységes államszervezetbe tartozó földrajzi terület a benne és a rajta levőkkel együtt.↑ Lásd Magyar Értelmező Kéziszótár↑ azaz hűbéres vagy bármilyen módon függő monarcha↑ A legmagasabb uralkodói cím, mely szuverén státusszal bírhat, az a hercegség, l. Liechtenstein és Monaco stb., de királyságok, sőt császárságok is létezhetnek korlátozott szuverenitással, mint például Malajzia tagállamai, melyek mind királyságok. A történelemben ilyen, nem szuverén státuszú ország volt például a Cseh Királyság, mely sosem rendelkezett önálló állami léttel 1918-ig, hanem előbb a Német-Római Birodalom, majd 1804-től az Osztrák Császárság egyik vezető tagállama volt. Hasonlóan a Cseh Királysághoz, az 1806-tól függetlenné váló egykori Német-római Birodalom kötelékébe tartozó fejedelemségek a Német Császárság 1871-es megalakulása után ugyan elvesztették szuverenitásukat, de az uralkodói cím változatlanul megőrződött még a királyságok esetében is, így például a Bajor Királyság, Szász Királyság, Württembergi Királyság stb. uralkodói nem szuverén királyokká váltak." - (hu.wikipedia.org 28.09.2019)
