Vrácsik (Újvárfalva), Somogy m., 1820. aug. 17. N. Antal földbirtokos, ügyvéd és Bárány Júlia fia. Magyar, evang. Jogot végez Pápán. 1843- kir. táblai jegyző, 1846- a marcali járás szolgabírája Somogy megyében. Nőtlen.
1848. szeptember közepétől járásának népfelkelő parancsnoka, szept. 24. Marcalinál szétveri, ill. elfogja Jellacic seregének egyik utánpótlását szállító különítményét. A császári megszállók elől 1849. januárjában Debrecenbe menekül. Márc.19. Kossuth (majd ápr. 6. Perczel tábornok) megbízza népfelkelés szervezésével Somogy megyében, a magyar sereg tervbe vett dél-dunántúli hadjáratát támogatandó. A hadművelet elmarad, de Noszlopy megszervezi a népfelkelést. Hatására a Somogyban (Kaposváron és Szigetváron) levő császári helyőrségek április végén elhagyják a megyét. Kormánybiztosként újjászervezi a megye közigazgatását, valamint a nemzetőrségét. (Őrnagyi rangban annak főparancsnoka lesz.) A központilag kivetett 882 újonc kiállítása mellett egy új honvédzászlóaljat (ez júl. 29. a 127. sorszámot kapja), valamint kétezer főnyi mozgó nemzetőrséget alakít. Viszzaveri a császáriak kisebb támadásait, melyek közül legjelentősebb barcsi győzelme (máj. 24.). Július végén a 10 ezer főnyi császári Nugent-hadtest támadása Somogy megye feladására kényszeríti. Ugyanekkor Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye teljhatalmú kormánybiztosává nevezik ki (júl. 31.). Reguláris csapataival Tolna és Fejér megyén át, az itt alakult újonc egységeket magához vonva, Balatonfüredre, majd Veszprémbe vonul. Kb. 3500. főnyi serege aug. 19. csatlakozik a komáromi várőrséghez, ő maga néhány kísérőjével a Bakonyba vonul, hogy gerillaharcot folytasson.
A császáriak vérdíjat tűznek ki fejére, illegalitásba vonul. 1850. ápr. 1. Tiszabőn elfogják, de sikerül megszöknie (máj.12.). Bekapcsolódik az ellenállásba, melyet a Makk-May féle szervezkedés felszámolása (1851 ősze) után is folytat. Egy gerilla csapatot szervez Kecskeméten és környékén. (A csapat néhány tagja egy császári érzelmű földbirtokos meggyilkolásával próbál céljaikra pénzt szerezni, ebben azonban Noszlopy nem vett részt.) 1852. nov. 16. ismét elfogják, Bécsben kötél általi halálra ítélik, és 1853. márc. 3. Pesten kivégzik.
Forrás: Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban (Arcanum)
hu
)
